Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka

Iskolánk általános képzést nyújt 1-8. évfolyamon, négy pedagógiai szakaszon. Szakirányú képzés nem folyik. Gyermekközpontú, humán beállítottságú nevelőtestületünk számára a gyakorlatiasság, a mindennapi életben felhasználható ismeretek nyújtása az elérendő nevelési-oktatási cél.
A Tanulási képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által vizsgált és foglalkoztatásra javasolt gyermekek érdekében aktív cselekedtető módszereket alkalmazunk. Az iskolai mottóban megfogalmazott "Együtt Egymásért" fogalompár jegyében együttműködést alakítunk ki tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-tanár, tanár-szülő, iskola-intézmények, iskolai-társadalmi szervezetek között.
Az osztályba sorolás a következ szempontok figyelembevételével történik. A besorolás egyik legfontosabb feltétele a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság által hozott javaslat a gyermek beiskolázásához. Figyelembe véve az osztálylétszámokat, illetve a személyi - és tárgyi feltételeket szükség esetén lehetőséget biztosítunk az osztályok képesség szerinti bontására, vagy az adott osztályban a differenciált oktatásra. Amennyiben a gyermek túlkoros és egyéni fejlődése lehetővé teszi, iskolánk biztosítja számára, hogy egy tanév alatt két évfolyamot végezzen el a KTV-ben meghatározottak szerint. Az osztályozó vizsga után a nevelőtestület javaslata alapján az igazgató dönt a továbblépés lehetőségéről.2005. júliusában a foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett "Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra" címmel. Sorszáma: HEFOP/2005/3.1.3. Iskolánk nyert a pályázaton. A pályázati program célkitűzése az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, illetve az ehhez szükséges pedagógiai kultúra kiépítése, azaz a ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárások helyett áttérés az iskolarendszer egészére kiterjedő kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertanra. A módszertani változás a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérje. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.2006. október 1-jétől négy kompetencia területen - szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális, óvodai - kezdődött a programcsomagok bevezetése, óvodai csoportban, 1., 5. és 7. évfolyamon felmenő rendszerben, a következő felbontásban:
Szövegértés-szövegalkotási:
5. és 7. évfolyamon (magyar nyelv- és irodalom órákon heti 5 ill. 4 órában - A modul)
Természetismeret 5. és 7. évfolyam - B modul
Történelem 5. és 7. évfolyam - B modul
Matematikai-logikai:
7. évfolyam matematika (heti 4 óra A modul)
5. évfolyam - B modul
1. évfolyam - B modul
Szociális kompetencia:
1., 5. és 7. évfolyam - B modul
Óvodai kompetencia
Új eljárásokat, pedagógiai eszközrendszert adaptáltunk és alkalmazunk, melyet beillesztünk pedagógiai programunka és elterjesztjük az intézményen belül. Ezek az új tanulásszervezési módszerek, eszközök helyi tantervünkben is megjelennek. A projekt időtartama 24 hónap. Várható befejezése: 2008. január 31.

Csoportbontás szempontjai

Csoportbontásra iskolánkban a pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, a tanórán kívüli- tanulószobai, napközis, az alapképzést kiegészítő- foglalkozások keretében van lehetőség, amit a kötelező és a nem kötelező órakeret biztosít. Ezen foglalkozások célja a felzárkóztatás, a szintre hozás, ezen belül a képesség- és készségfejlesztés (emlékezet, figyelem, gondolkodás, kifejező készség, logikai készség, olvasás és íráskészség). A felsorolt készségek és képességek hiánya, illetve a lemaradás mértéke alapján történik a gyermekek kiválasztása, ezért a csoportok összetétele változó.A tanulószobai és napközis csoport foglalkozásainak szervezésénél az iskola szükségleteit kell figyelembe venni, és ennek megfelelően kell működtetni a tanulószobai és napközis csoportokat. Az évfolyamok tanulólétszáma meghatározza az összevonás lehetőségeit. A csoport létszámok kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek fogyatékosságának mértékét Alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások besorolási szempontjai:
  • a gyermek érdeklődési köre
  • a gyermek életkora
  • a gyermek képességei
A képzés szakaszai:
Bevezető szakasz: 1.-2. évfolyam
Kezdő szakasz: 3.-4. évfolyam
Alapozó szakasz: 5.-6. évfolyam
Fejlesztő szakasz: 7.-8. évfolyam
Az egyes pedagógiai szakaszokból az adott szakaszon belül megvalósult célok és feladatok elérésével lehet átjutni a következő szintre.

Értékrend

Az iskola a fogyatékosságból eredő jellegzetes fejlődésbeli különbségek alapján hosszabb időbeli lehetőséget biztosít tanulói számára a pszichikus funkciók teljesítéséhez. Ezáltal nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására. Megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. Az oktatás egész idejére az egész személyiségfejlesztés fontos feladatként jelenik meg.

A képességfejlesztésben hangsúlyosan szerepet kap a közvetlen érzéki tapasztalatokon, a tárgyi cselekvéses megismerésen és a céltudatosan kiválasztott tevékenységeken alapuló oktatás. A magasabb évfolyamokon a tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően differenciáltabb módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

A súlyos és legsúlyosabb fogyatékossági csoportba tartozók részére fejlesztő foglalkozásokon, a tankötelezettség teljesítését biztosító "képzéskötelezettség" formájában kell teljesíteni. A célok elérése érdekében az intézmény feladataiA sajátos nevelési igényű tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése mellett képességeiknek fejlesztésével az alapkultúrtechnikák elsajátíttatása, tehetséggondozása, a kialakult hátrányok kompenzálása annak érdekében, hogy az iskola befejezésével a tanulók a pályaorientáció után érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően tudjanak szakmát választani. Sikeres legyen a társadalomba történő beilleszkedésük. Erkölcsi normatívák megismerésével, begyakoroltatásával váljanak képessé lehetőség szerint az önálló életvitelre. A tanulási folyamatban valósuljon meg már alapfoktól a reális önértékelésre szoktatás. Gyermekközpontú iskola kialakítása érdekében a nevelési és oktatási célok elérése az elsődleges szempont, az iskola jellegéből adódóan a nevelési célok kiemelt szerepet kapnak. A hátrányos családi helyzet kompenzálására a Humán Szolgáltató Központ segítségével a tanulók számára a pénzügyi lehetőség szerint kedvezményes étkeztetés, a szükséges taneszközökhöz való juttatás biztosítása az 1997. november 1-tol érvénybe lépett Gyermekvédelmi Törvény alapján.

Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés

Megvalósítás helye:
iskolában osztálykeretek között tanórán és tanórán kívüli tevékenység formájában
napközis és tanulószobai foglalkozásokon
családban
Megvalósítás módja
A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül a közösség fejlesztése gyakoroltatás útján.
A folyamatnak az alapja az erkölcsi normatívák tudatosítása, következetes betartatása.
Kiemelkedő értékek a folyamatban:
  • az emberi élet és egészség védelme
  • az emberi tulajdon védelme
  • beilleszkedési nehézségek leküzdése, a tolerancia kialakítása a tanulókban,
  • kreatív személyiség formálása alkotó munka kapcsán és a munkára nevelés folyamatában,
  • természet és környezet védelmére nevelés,
  • igényességre nevelés önmagával és a környezetével szemben,
  • kommunikációs készség, mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak,
  • szeretet, udvariasság, őszinteség, mint az együttélés alapvető kritériuma,
  • sikerélmény, - mint az emberi tevékenység mozgatórugója - ennek szükségessége a mindennapi életben,
  • a sport, a művészet, a zene, az irodalom, mint a szabadidő eltöltésének kultúrált módja,
  • reális önértékelés, önbecsülés az ember életében,
  • önállóság szükségessége a napi életben.

Beilleszkedési, magatartási nehézségek

Intézményünk tanulói közül többen küzdenek magatartási, beilleszkedési problémákkal. Ezek megjelenési formái:
  • deviancia,
  • asszocialitás, agresszivitás,
  • kriminalisztikus személyiségjegyek megjelenése,
  • introventált személyiség kialakulása,
  • extroventált személyiség kialakulása,
  • tanulási nehézségek kialakulása,
  • kialakuló gyűlölködés miatt kapcsolat kialakítási nehézségek,
  • kényszeres cselekvések megjelenése,
  • egészségügyi problémák kialakulása.

A közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a különböző kultúrájú tanulók helye, élete intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében lehetőségek feltárásával.

Tehetség

Intézményünk sajátos szakmai jellegénél fogva a szó valós értelmében nem beszélhetünk iskolai kereten belül tehetségekről. Ennek ellenére tanulóink között is akadnak olyanok, akik egyéni megsegítéssel valamilyen területen az átlagosnál magasabb szinten teljesíteni, önmagukhoz képest nagyobb iramú fejlődést mutathatnak. A fentiek alapján az iskolában tehetségesnek ítéljük meg azt a tanulót, aki:
  • saját meglévő képességeit folyamatos munkával, egyéni megsegítéssel tudja jelentősen fejleszteni
  • az adott szakterületen az iskola populációjához képest az átlagosnál kiemelkedőbb a teljesítménye.
A tehetségek gondozására, fejlesztésére az iskola keretein belül a következő lehetőségek adódnak:
  • intézményen belül és kívül szakköri tevékenységeken való részvétel
  • osztálybontás keretén belül tantárgyi fejlesztő tevékenység
  • tanórai differenciált foglalkoztatás
  • intézményen belüli területi, megyei, országos versenyeken való megmérettetés
  • pályázatok elkészítése megyei, országos szintű pályázati felhívásokra
  • szabadidős tevékenységben érdeklődési körnek megfelelő könyvtári búvárkodás
Tanulási kudarcnak kitett tanulók Intézményünk sajátos arculatánál fogva a tanulók akadályoztatottságukból, fogyatékosságukból eredően potenciálisan tanulási kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket a gyógypedagógiai szakterület jól kezeli, de a társult fogyatékosságokkal együtt okozhat tanulási nehézségeket, tanulási kudarcot. Tanulási kudarcnak van kitéve iskolánkban az a tanuló, aki
  • a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni
  • diagnosztizált akadályozottság a fogyatékosság mellett: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, halmozott beszédfogyatékosság
  • figyelem, koncentráció súlyos zavara
  • nem megfelelő beiskolázás
  • hyperaktivitás
A gyógypedagógus a tanuló különleges gondozási igényére épülő, amely az egyedi tulajdonságok fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, szociális képességek fejlesztésre, önálló életvezetés kialakítására irányul és a következő módokon valósul meg. A megvalósítás helye:
  • korrekciós óra
  • egyéni fejlesztő foglalkozás
  • egyéni felzárkóztatás
  • differenciált óravezetés
  • tanulópárok működtetése
  • rehabilitációs tevékenység
  • napközi otthoni, tanulószobai délutáni tanulás folyamán az egyéni megsegítés
Kezelésének módja:
  • diagnosztizálás, az okok feltárása
  • egyéni komplex fejlesztési program megalkotása
  • a pozitív megerősítés folyamatos biztosítása
  • folyamatos gyakoroltatás
  • felmentés a tantárgy osztályozása alól
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos pedagógiai diagnosztizálás. Ez szolgálja a korrigáló ill. kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, valamint megelőzheti másodlagos tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során, valamint a fejlesztő programok alkalmazásakor azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás-, ill. eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, a kompenzáláshoz, a funkciók fejletlenségéből vagy a funkcionális képességek csökkenéséből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Intézményünk sajátosságánál fogva tanulóink 100 %-ban, szociálisan 85 %-ban hátrányosnak tekinthetők. A személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett az intézmény GYIV felelőse nyilvántartja ezeket a tanulókat azért, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a család és benne a gyermekek életét. A jobbítás szándékával az igazgató, a GYIV felelős és az osztályfőnök szoros együttműködésben dolgozik. További hátrány:
  • etnikai hovatartozás
  • átmeneti nevelt státusz
  • szegénység
  • a szülők életkora
  • iskolai végzettsége
  • fogyatékossága
  • lakásviszonyok
  • tulajdonviszony
  • komfort
  • felszereltség
  • lakásnagyság
  • családnagyság "viszonyok" (elhanyagoló, alkoholizáló stb.)
  • jövedelem
A szociális hátrányok kompenzálására tett intézkedések intézményi szinten:
  • kapcsolat kialakítása családsegítő szolgálattal, gyámhatósággal
  • anyagi támogatások kérvényezése
  • segélyek igénylése
  • kapcsolat a hátrányok leküzdésére a szülőkkel
  • tanszertámogatás igénylése
  • GYIV nyilvántartás készítése, egyéni törődés, egyéni megsegítés
  • takarékos, gazdaságos életvitelre nevelés

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 41.§ (6) bekezdése szerint a nevelés-oktatási intézmény ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat:
  • felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat
  • pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére illetőleg ellensúlyozására
  • szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez
A közoktatási törvény minden pedagógus számára előírja, hogy munkaköri feladatként "részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában." Az óvodai és iskolai gyermekvédelem jelentősége:
  • a problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb "jelző intézménye", ahol a gyermekek a nap jelentős részét töltik:
  • elérhetők
  • segíthetők
  • befolyásolhatók,
  • családjukkal a kapcsolat folyamatos.
  • Az óvodában és az iskolában a gyermekekről többoldalú információhoz lehet jutni.
A pedagógus, illetve a gyermekvédelmi felelős szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. Elsosorban a Gyermekjóléti Szolgálat felé kell jelzéssel fordulni, de azonnali intézkedést igénylő ügyekben a települési önkormányzat jegyzojét, a gyámhivatalt, illetve egyéb segítő szervet (rendőrség, bíróság, stb.) is megkereshet. Az intézmény feladatai amelyeket a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében kell ellátnia:
  • együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal
  • a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel, személyekkel, hatóságokkal (védőnő, háziorvos Családsegítő Központ, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, alapítványok, társadalmi szervezetek)
  • a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelos személyéről, valamint arról, hogy milyen idopontban és hol kereshető fel
  • az iskola vezetője gondoskodik a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekrol
  • az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát
  • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról
  • az intézmény kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére (alkohol, dohányzás, drog)
  • pályaválasztási tanácsadást biztosít

A gyermekvédelmi felelős feladatai:


 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak munkáját. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, mely során:
  • adminisztratív
  • szervezési
  • és szakmai feladatokat lát el.
Feladatait éves munkatervben, havi lebontásban rögzíti.
  • az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idopontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel
  • a pedagógusok, a szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztető okok feltárása érdekében, családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét
  • gyermekbántalmazás gyanúja, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot
  • a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen
  • a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.

Összegezve:

A gyermekvédelmi felelős tevékenységének kiindulópontja a felderítés (környezettanulmány, pedagógiai jellemzés). E munkakörhöz delegált egyéni feladatvégzés közös felelősségünk.