A Montágh Imre Általános Iskola Gyógypedagógiai Óvodai Csoportjának nevelési programja a családban élő speciális óvodába járó értelmi fejlődésükben középsúlyos fokban akadályozott (értelmi fogyatékos) óvodások nevelését hivatott segíteni.
Bár gyermekeink elsősorban gyermekek, óvodások, akik speciális nevelési szükségletekkel bírnak, óvodai programunk jelentősen eltér a többségi óvodás programtól.
Ez az eltérés elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyermekek spontán tanulása sérült, idegrendszeri sérülésük miatt kell tanítani őket mindazokra – sokszor direkt módon – amelyeket a gyermekek a többségi óvodákban az egésznapos játék, illetve a foglalkozásokon indirekt módon sajátítanak el.
Természetes kíváncsiságuk alacsonyabb szintje, illetve hiánya miatt nem várható, hogy önként kapcsolódjanak be a foglalkozásba, ezért a részvételük egy-egy foglalkozáson kötelező.
Ugyanakkor a program legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság. A pedagógus dönti el a gyermekcsoport, illetve az adott gyermek alapos ismerete birtokában, hogy melyik foglalkozásformát választja, hogy egy-egy foglalkozás mennyi ideje tart, az ismeretnyújtásban – szerzésben milyen mélységig jutnak el.
Mindehhez jól képzett szakemberre, a gyermek feltétlen elfogadására, illetve az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezet megértésére, elfogadó hozzáállására – olykor szemléletváltozásra van szükség.
Gyermekeink szocializációja érdekében a szülőkkel következetes kapcsolatot tartva el kell érnünk, hogy a fenntartóink (a törvény biztosította lehetőségeken belül), messzemenően biztosítsák a speciális fejlesztő munka optimális feltételeit.
A foglalkozások egymással igen szoros kapcsolatban vannak. A foglalkozásokon szereplő témakörök elkülönítve is feldolgozhatók, de komplex módon is, amikor egy adott témához rendeljük a képességfejlesztést, és a foglalkozások nem különülnek el.
Az a fontos, hogy bármilyen feldolgozási módot választunk, a gyermek és a speciális nevelési szükséglete a meghatározó.
A kognitív funkciók fejlesztésén túl és mindamellett, hogy fejlesztjük bennük az összetartozást, a problémamegoldó készséget, az önértékelést és a humort is – az alapvető gyermeki tevékenység, a játék szerepe kell, hogy maradjon.
Fontos a szülőknek és a környezetnek elfogadni, hogy fejlesztésük időben sokszorosa az egészségesekének, és az ő fejlődésüket mindig önmagukhoz kell mérni. Hagyományok - kirándulás a helyi Állat- és Szabadidő Parkba, vagy a jászberényi Állatkertbe
- őszi termésgyűjtés, erdei séta valamelyik közeli erdőben
- Mikulás ünnepség, ajándékozás
- ajándék készítés, Karácsonyi ünnepély a szülőkkel közösen
- Farsangi mulatság, jelmezbál
- részvétel a többségi óvoda Bábos találkozóján
- Húsvéti nyuszifészek készítése az udvaron
- utazás vonattal valamelyik közeli városba; az ottani közlekedés megfigyelése
- játszónap és vendégül látás a csoport felnőtt dolgozójának családi házában, udvarán
- Anyák napi ünnepély és műsor a szülőkkel
- Gyermeknap a többségi óvoda udvarán az ottani gyermek közösséggel
- névnapok, születésnapok folyamatos köszöntése megrendeléssel, ajándékkal
- óvodai búcsú, tanévzáró – családi nap keretében, az iskolába menők megajándékozása
Bekerülés módja Az óvodai csoportba a 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága vizsgált és ide helyező szakértői javaslattal rendelkező gyermekek kerülhetnek be. Három éves kortól 8 éves korig járhatnak ide; évenkénti kontrollvizsgálattal figyelemmel kísérve a fejlődésüket.
Bármelyik más intézménybe való áthelyezéshez is ugyanilyen vizsgálat szükséges. Az óvodában való elhelyezés minimális feltételei: - elemi szintű kommunikációs készség
- hely- és helyzetváltoztató képesség
- a táplálék felvételnek minimális fejlettségi szintje
A beszoktatás módja megegyezik a többségi óvodák követelményeivel, a fokozatosság és a rugalmasság elvét betartva. A végleges óvodai elhelyezést két hónapos próbaidő előzi meg. A speciális ellátásból bármelyik oktatási intézményben tanulhatnak tovább, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján.
 
Korai fejlesztés 2001. január 1. óta a speciális óvodai csoportban – helyileg a Tószegi út 58/a alatt – délután 15.00 óra után vehető igénybe a komplex korai fejlesztés.
 A 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján heti kettő vagy négy órában kettő korai fejlesztő szakember foglalkozik a 0-5 éves korú gyermekek fejlesztésével a szüleik jelenlétében, közös gyakoroltatással.
A korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgáló módszerrel jelentős elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlesztési területen: - mozgásfejlődés
- értelmi fejlődés
- hallás- és látásfejlesztés
- kommunikáció, beszédfejlődés
- szociális, érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés
- valamint olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy valószínűséggel fejlődési elmaradást eredményeznek.
 
A korai fejlesztő programok célja a sérült kisgyermekeket nevelő családok segítése, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, illetve egyéb fejlesztési eljárásokat biztosító intézmények ajánlása. Iskolába kerülés módja A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által készített szakértői javaslat alapján történik.
 
A speciális óvodai csoport kiemelten megvalósítandó nevelési feladatai a 2007/2008-os tanévben: A szokások kialakítása az óvoda és a szülői ház együttes feladataként. A folyamat csak akkor eredményes, ha mindkét helyen egyformán segítik ennek kialakulását, megerősödését. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a nevelői a gyermektől. Arra kell törekednünk, hogy a szokásokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás igénye a gyerekből induljon ki, mert így nagyobb erőfeszítésre képes, könnyebben tartja be azokat. A gyermek számára a legnehezebb alkalmazkodást az iskolába lépés jelenti, így annak előkészítése kiemelt feladat; melynek érdekében a jól begyakorolt sztereotípiák kialakításával az iskolai életmódra kell felkészítenünk a gyermeket. Vizuomotoros készség fejlesztése az olvasás-írás-számolás elsajátításához szükséges készségek megalapozása a vizuális észlelés és testséma fejlesztésével. Az önkifejező-képesség fejlesztése érdekében kiemelt szerepe van a beszédindításnak, a szókincs bővítésének és a sajátos nyelvi formák elsajátításának. A SNI gyermekeknél előfordulhat, hogy spontán mozgásos reakcióik ritkábbak, a külvilág megismerésére irányuló kíváncsi, kutató viselkedése beszűkültebb, ezért nagyon lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló, biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése. A kompetencia alapú fejlesztés keretében a nyelvi és környezeti kommunikáció fejlesztése és a vizuális kommunikációs képesség fejlesztése mellett szeptembertől a zenei alapú mozgás- és ritmusfejlesztés területén is bevezetjük az új módszert. Feladatunk még, hogy az óvodai kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között.
|
